Azoknak a gyerekeknek javasoljuk a vizsgálatot, akik nehezen illeszkednek be a kortárs közegbe, nehezen barátkoznak és nyitnak mások felé, magatartásbeli és kommunikációs nehézségekkel küzdenek, valamint az érzelemszabályozás és -kifejezés területén is akadályokba ütköznek.

Az első alkalom egy szülőkonzultáció, majd ezt követi a gyermek egyéni felmérése. A foglalkozások megkezdése előtt a gyermekről gyógypedagógiai vélemény készül, amelyben megfogalmazzuk a fejlesztendő területeket és fejlesztési célokat is.

Azoknak a szülőknek javasoljuk a vizsgálatra való jelentkezést, akikben kérdések merülnek fel gyermekük fejlődésével kapcsolatban, vagy ha 2-4 éves korú gyermekükre jellemzőek az alábbi tünetek:

• mozgásfejlődési állomások késve, eltérően, kimaradva jelentkeztek
• beszédfejlődésében visszaesést tapasztaltak
• beszéd fejlődése lassabb, nehezen bővül a szókincse, mondatokat még nem alkot
• nehezen megnyugtatható, hirtelen változik hangulata
• testrészeit nem mutatja meg, nem nevezi meg
• az életkorának megfelelő játszótéri játékokon kevéssé/túlzottan óvatos
• túlzó érzékenységet mutat a különböző ingerekre (erősebb hangok, vizes közeg, stb.)
• nehéz lekötni figyelmét
• nevére nem figyel
• a beszédet nem követi, kéréseket nem veszi figyelembe
• kortársaival szemben közömbös/elutasító, félénk/visszahúzódó

Bár fontos, hogy gyermekünk hogyan fogja a ceruzát, milyen ügyesen rajzol és számol, de az ugyanannyira fontos, hogy sikerül-e megértenie és betartania az iskolában a szabályokat. Képes az önszabályozásra, tud tartósan figyelni, nyugodtan ülni? Közösségben képes az önérvényesítésre, fel meri tenni a kezét, hogy kérdezzen a tanító nénitől, ha valamit nem ért? El tudja választani a játékot a tanulástól? Érdeklődik a tanulás iránt, vagy még sokkal inkább a játék(osság) domináns az életében?

Ha bizonytalanok vagyunk, egy komplex iskolaérettségi vizsgálat keretében érdemes felmérni, hogy gyermekünk képességei megfelelnek-e az elvárt szintnek, vagy jobb lenne még egy évet óvodában maradni.

Az Alapozó terápiás mozgásvizsgálat célja, hogy komplex képet kapjunk a gyermek idegrendszeri érettségének állapotáról, részképességeinek fejlettségéről, mozgásügyességéről.

Az alábbi esetekben javasoljuk a vizsgálatra való jelentkezést:

– Megkésett/hibás beszédfejlődésnél. Kiejtési hibával, pöszeséggel küzdő gyermekeknél.
– Diszlexiánál, alaki diszgráfiánál (olvasás/írásgyengeségnél).
– Túlmozgásos, figyelemzavaros gyermekeknél.
– Fejlődésben, érésben elmaradt óvodásoknál.
– Enyhe fokú értelmi fogyatékossággal élő gyermekeknél.
– Minden olyan gyermeknél, aki mozgásügyetlenségben szenved bármilyen okból.

Nagyon sokféle jele lehet annak, hogy logopédiai tanácsadásra vagy terápiára van szükség egészen kiskortól kezdve. A leggyakoribbak okok lehetnek a teljesség igénye nélkül:

– Először 2-3 éves kor körül, a beszéd- és nyelvfejlődése késik vagy elhúzódik.

– A beszédfolyamatosság zavara.

– Óvodáskorban, ami a szülőknek feltűnik az artikulációs zavar, ha a hangképzés torzított, ez bizonyos életkorban még elfogadható, de a gyermek 4,5-5 éves korában már érdemes konzultálni szakemberrel.

– Nagycsoportos korában, ha nehezen tájékozódik térben, vagy rajzolás közben a papírlapon. Bizonytalan a fent-lent, előtt-mögött, alatt-felett, a jobb-bal irányok differenciálásában.

– Finommotoros mozgása koordinálatlan, a ceruzát rosszul fogja, esetleg két kezében cserélgeti, iránytévesztés, az ábrázolási készség gyengesége jellemzi.

– Ha a gyermek nem figyel a neki olvasott mesékre, nem érti azokat vagy a hozzáintézett kérdésekre nem megfelelően válaszol felmerülhet a beszédértés zavara.

– Iskolába lépve szembesülhetnek vele, hogy a gyermek vizuális és/vagy hallási differenciálása nehezített, nehézséget okoz a betűelemek elsajátítása.

– Ha felmerül a szülőben vagy a pedagógusban az olvasás és írás vagy számolási nehézség gyanúja.