Mi az a DSZIT?
A DSZIT, vagyis a Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia egy olyan komplex terápiás módszer, amely a benne résztvevő gyermekeknek izgalmas játéklehetőségeket nyújt. Olyanokat, amelyek segítségével éretlen, vagy egyes területeken nem megfelelően működő idegrendszerüket saját aktív részvételükkel, önszántukból, egyéni utakon járva fejleszthetik. Változatos eszköztára van, csupa olyan játékszer, amely főként az egyensúlyi és a tapintásos érzékelés számára nyújt ingereket. Ez a két érzékelési terület az idegrendszer két legkorábban érő, legősibbnek nevezhető modalitása, amelyek hibátlan működése sokféle magasabb rendűnek tartott emberi viselkedés optimális alakulásában elengedhetetlen feltétel. Minden felnövekvő szervezetnek szüksége van ezekre az ingerhatásokra, de ott, ahol az idegrendszer fejlődése, önszabályozása bármilyen ok miatt nehézkesebb, lassúbb – ott egyes területeken sokkal tovább és sokkal több ilyen természetű élmény kell. Nemcsak inger, behatás, hanem élmény, ami azt jelenti, hogy valaki mással megosztható testi-lelki tapasztalat. Ebben a tapasztalatszerzésben támogatja, kíséri a DSZIT terapeuta a családokat, olyan biztonságos, elfogadó teret nyújtva, amiben a gyerekek az önfeledt játékon keresztül, pozitív élményeket szerezhetnek. Az elnevezésben szereplő dinamikus jelző azt is jelzi, hogy a gyermeket belső pszichés folyamataival – dinamikájával – együtt szeretnénk megérteni és gyógyítani.
Mikor van szükség DSZIT-re?
Természetesen nem minden fejlődési zavar, mozgásprobléma, tanulási, illetve viselkedési nehézség mögött áll szenzoros feldolgozási zavar (vagyis az érzékszervi ingerek összehangolásának, integrálásának nehézsége). A következő esetekben azonban lehetséges, hogy erről van szó:
- Ha gyermekünk túlérzékeny a tapintásra, egyes mozgásokra, bizonyos látási ingerekre, hangokra, ízekre.
- Ha épp ellenkezőleg, gyermekünknek soha nem elég ezekből a tapasztalásokból, ezért állandóan keresi őket: hintáztatja magát, akarattal nekiütődik a tárgyaknak, akár fájdalom árán is. (Váltakozhat is: hol keresi ezeket az ingereket, hol szigorúan elutasítja!)
- Ha mozgáskoordinációs nehézségekkel küzd, vagyis az új mozgások megtanulása, illetve az egyensúlyozás (hétköznapi helyzetekben is) nehézséget jelent számára.
- Túl gyors, vagy túl lassú.
- Viselkedés-szabályozása nehézségekbe ütközik: tervezés nélkül, túl hamar belekap egy feladatba, nehezen alkalmazkodik új helyzetekhez, túl gyorsan frusztrálódik, agresszív vagy elkeseredett lesz.
- Ha mindezek következtében önértékelése kritikussá válik, a számára megfelelő kihívást jelentő feladatokat is érthetetlennek, bonyolultnak találja, hozzá sem kezd, ezért a tágabb környezet lustának, motiválatlannak látja őt.
Ezek a nehézségek az értelmi állapottal nincsenek közvetlen kapcsolatban, ezért a legbriliánsabb gyereknél éppen úgy megjelenhetnek, mint az enyhe fokú tanulási és értelmi akadályozottságok eseteiben. Autisztikus kórképekben megjelenésük még kifejezettebb lehet.
Forrás: www.dszit.hu
Hogyan zajlik a felmérés?
A gyermekkel való találkozást minden esetben megelőzi egy szülőkonzultáció, melynek alkalmával a gyermekkel foglalkozó szakember és a szülő(k) átbeszélik a gyermek szenzoros szempontú fejlődési útját, illetve az előre elküldött-, és a szülőkonzultációra már kiértékelt szenzoros, – és mozgásos szülői kérdőív eredményét megbeszélik. Ezt követően egy másik időpontban találkozik a szakember a gyermekkel a szülő(k) jelenlétében, amikor egy mozgásos eszközökkel berendezett tornateremben játszanak. Ez alkalommal van lehetősége a gyermeknek megismerkedni a terapeutával, fokozatosan feloldódni, és barátságos környezetben kipróbálni az eszközöket. Ezalatt a terapeuta törekszik a gyermek megismerésére, és képességeinek feltérképezésére. Ezt követően készül el az írásos szakvélemény.
Elérhetőségek:
Portkóné Alkony Hajnalka
gyógytornász, DSZIT terapeuta
+36 30 628 0140
alkony.hajnalka@gmail.com